Vénember

Van aki kavicsokat gyûjt az óceán partján. És van aki kagylókat. Van aki tapasztalatokat, jó bõrszínt, emlékeket stb.

És van aki ilyeneket:

Hiányzik. Erre magamtól jöttem rá. (!) De igazán az tudatosította bennem, hogy a minap telefonon beszéltünk róla Évával. Neki is hiányzik. És még sokaknak, akiknek kellemes emlékei kapcsolódnak hozzá. Olyanok pl. mint a kialakult baráti kör, meg az a rengeteg "munka" ami benne van, és csak úgy "ottmaradt". JÓ! Tudom ki lehet azt menteni onnan. Meg is tettem. És most itt van velem. De ez már nem ugyanaz. Olyan élettelen. Tulajdonképpen sok évig éltem "együtt" vele. És megcsalt. Számítottam rá, és cserbenhagyott. Úgy tervezetem, hogy sokáig "mindörökké" velem lesz. Kéznél lesz ha szükségem van rá, segít ha rossz a kedvem, és könnyít a lelkemen, ha megoszthatom örömeimet vele (is) És egyszercsak nincs. Valahol a virtuális világban még ott az árnyéka. Még bele lehet kukkantani az emlékeibe. De már halott. Olyan temetetlen halott. Az újjal meg úgy vagyok mint az elvált, és újranõsült pasasok akik állandóan összehasonlítgatják a régivel. És ez nem jó. Tudomásul kell venni, hogy az élet megy tovább.

Most már Freeblog nélkül.

Tudjátok Ti, hogy mi az az "emberfelcsavarodási veszély"? Nos ez:

A kis kedvenc öreg kacsintgatós traktoromon olvastam az imént.

Évekig ott állt elfelejtve egy sötét hangárban. Most, hogy megint mûködik, most mindenki Õt akarja!

:-)

Tanulságos. Az egész úgy egyben.

:-)

Csak mondtad, csak mondtad.

Néztelek. Hogy kipirosít az igazság!

Aztán amikor éppen levegõt vettél,

közbesuttogtam:

- Köllesz!

- Jajj! Olyan vagy! Csak ezt neeee! - és nyakamba borultál.

Most is fülemben zihál lélegzeted...

Épp ma regel mondtam valakinek a telefonban, hogy itt ugyanolyan az idõ mint otthon. Három hete kánikula van. Sehol egy felhõ, sehol egy csepp esõ, ma reggel is 23 fok volt. Amint ezt kimondtam, befelhõsödött ez ég, feltámadt a tipikusan õszi hangulatú szél, és esett a hõmérséklet öt fokot. Mire a farmra értem, már mindenki panaszolta, hogy hideg van.

- Végre! - gondoltam magamban.

A televízióban minden nap így kezdik az idõjárásjelentést: " Normális idõjárás esetén ilyenkor"  Most viszont azzal magyarázzák, hogy egy meleg áramlat elfelejtett a szokott útján haladni, elsuhant a sziget mellett nyugaton felfelé, majd bekanyarodott az Ír tengerre észak felõl, még mindig meleget szállítva. És ez már így megy három hete. Mindenesetre aki nekem azt mondta, hogy itt elfelejtehetem a meleget meg a napot, az hatalmasat tévedett. Pont olyan idõ van itt most, mint egy éve amikor csak a medencében bírtam elviselni a hõséget. Itt a medence helyett azonban folyik egy sebesvizû folyó tele pisztránggal, és jéghideg vízzel. Jéghideg. Tegnap megmértem: 24 fokos volt éppen...

Tegnap rengeteg idõm volt. Már majdnem unatkoztam amikor eszembe jutott, hogy ilyenkor szoktak a pásztorok pikulát faragni. Nekem meg éppen viszketett a hátam... Pikulázni meg viszketegen nem lehet, ezért úgy gondoltam, elõbb megvakarom

Ebbõl született ez a hátvakaró a mûhely hûvösében. :-)

Állok a váróteremben. Soromra várok a körzeti (háziorvosi) szolgálat rendelõjében. (Mindenféle kivizsgálásokra invitálnak. Most éppen a lábaimra kíváncsiak a diabéteszem miatt.) Közben a kijelzõt figyelem, mert ott kell majd megjelennie a nevemnek, meg a doktor nevének akihez mennem kell. Idõpontra jöttem, így az nem is meglepetés, hogy nagyon hamar soron következem. De az már igen, hogy amint a nevemet látva elindulok, mellém lép egy csinos fiatal nõ. - Katalin vagyok. Én vagyok a tolmács.

- ??? - néztem nagyon meglepetten, mire kijelentette, hogy õt ide hívták hogy a segítségemre legyen a vizsgálat alatt. És lett. Elengedtem magam, és egy árva kukkot nem beszéltem angolul. Ha már van kirendelt tolmácsom, igyekeztem megfelelni az elvárásoknak. Aztán végül be kellett látnom, hogy nagyon kellett az a tolmács. A dokinéninek ugyanis egy szavát sem értettem. Ki tudja milyen nyelven kommunikált. Állítólag angolul. De szerintem azt az angolt egy jól berúgott ír lepárlómestertõl tanulta. Tehát nem is tudom kinek a kedvéért rendelték oda azt a tolmácsot?

Mindenesetre nem nekem kellett fizetnem érte. Ez állítólag jár nekem. Ez is. Hát mit mondjak? Nem ehhez vagyok szokva a magyar egészségügy szomorú helyzete után.

Tegnap este fél nyolckor indultunk el az Ócihoz fürödni. M.o-n olyankor már fél kilenc van, és gondolom sötét. Itt hétágra sütött a nap, és olyan hõség volt, hogy egész úton senki nem is beszélgetett. Még ahhoz sem volt erõnk. Kilencen szálltuk meg a partot. Éppen jókor, mert A Murvagh Beach-en akkor tetõzött az ár. A víz a partot mosta. Éppen annyi helyünk volt, hogy a cuccainkat lepakoltuk. Aztán irány Canada! Be a vízbe! Tudom hihetetlen, de a víz szabályosan meleg volt. Kb. úgy másfél órát lubickoltunk, és akkor is csak azért jöttünk ki, mert megéheztünk. Aztán a kocsiban hazafelé már kiváló hangulatban volt mindenki. Világosban indultunk, és sötétben értünk haza. Ez volt hosszú ideig a nyár utolsó kánikulai napja. Ma már nem 29, hanem "csak" 20 fok van. És ez marad a következõ héten is. Ez pont kedvez a munkámnak is. Traktoron ülök majd hosszú ideig, pedig szerdán egy új kollégát is kapok. Õ csak munkaidõben jár majd be. Én meg hát itt élek ugye, tehát nekem olyan nincs. Itt mindig munkaidõ van. Nem úgy mint a " külvilágban" ahol tegnaptól hétfõ estig senki nem dolgozik. "Bankholiday" van. Minden hónapban egy hösszú szabad fizetett hétvége minden dolgozónak. péntek-szombat- vasárnap- és hétfõ. Csak az önkéntesek, meg a vendégmunkások dolgoznak ilyenkor... Na jó! Meg a folyamatos szolgálatokat ellátók.

Szóval ott tartottam, hogy lesz egy hivatásos traktorosunk. De így nem elég a traktor. Tehát új projektet kaptam. Talpra kell állítanom egy baromi nagy traktort, ami évek óta áll egyhelyben, és senki nem tudja, hogy mi baja van. Csak az látszik, hogy több az olaj alatta mint benne. Ez a nekem való feladat. Szeretem. Most töltök egy hatalmas akkumulátort, holnap beindítom, aztán elpakolom elõle a vetõgépet, meg a mindenféle palántázó cuccot, és irány a mûhely! Remélem befér. Mert jó magas. Most egy ideig megint lesz szórakozásom. Hasznos idõtöltés. Remélem.

Az Ócika meg várhat. Majd ha megint olyan meleg lesz mint a múlt héten, akkor még megmártózom benne. Ha nem, akkor meg ott a Balaton! Hmm...

A felsõ kép kb. háromnegyed tízkor készült. Itt már látható, hogy jön fel a hidegfront felhõzete. Az alsó kép fél órával késõbbi. A nap ekkor ment le...

Ma izraeli szõlõt ettem. Közben azon járt az eszem, hogy itt semmiféle gyümölcs nem terem meg? A kertben van földieper, de még nem érik... Az almafákon három- négy szem lesz, ha le nem hullik elõbb az is. Az egres rogyásig van, de nem érik... itt csak birka, marha, meg krumpli terem. Az is milyen...