Vénember

Néhány évvel ezelõtt megszületett. Minden az elõírások szerint történt. Rendes kihordási idõben, normális módon, minden komplikáció nélkül világra pottyant. Egyszer csak ott volt. Tegnap még nem, de ma igen. Nem állt meg a világ, nem is dõlt össze, semmi különös nem…

Ma kaptam egy fél ajánlatot, egy fél ápolónõtõl. Amíg az aktuális kezelést végezték rajtam, addig kolléganõjével a fejem fölött kibeszélték, hogy õt a férje akkor vette feleségül amikor fele súlyban volt. Nemrégen meg kijelentette, hogy õ most is csak arra a felére tart…

Imádok a városban kerékpározni. Lassan már hozzá is tartozom a városképhez. "Itt jön az a kopasz pasi, aki majd kiköpi a tüdejét, de teker..." De mit törõdök is én ezzel? Élvezem a friss levegõt, élvezem az udvarias autósokat, és élvezem, hogy mindnél hamarabb…

Most olyan kétlaki életet élek. Régi, és új blogomba egyaránt írok. Élvezem, hogy ismét van a Free, de kicsit tartok tõle, hogy ez megint csak egy rövid ideig tart. Nem bánnám, ha az Admin megnyugtatna egy röpke bejegyzéssel, és nem úgy hagyna ott megint mindent, mint ezelõtt...…

Tegnap egy laza mozdulattal tönkretettem a sablonomat. Nincs mentésem róla. Most egy darabig építgetem újra...

Valami motoszkálni kezdett az agyamban. Egyre erõsebben éreztem, hogy be kell kukkantanom. És lõn!A régi helyén, a régi formájában ismét ott van a FREEBLOG!!!Rögtön kipróáltam, és MÛKÖDIK!Ugyan meddig?

Ma valóban okosabb lettem. Mégpedig azzal a tudással, hogy nem lehet mindent tudni. Méghozzá pont azt nem lehet tudni amire olyan kíváncsi vagyok. Szóval nagyon kedvesen mosolyogva eltöltöttük a délután felét hármasban. Két aranyos "nörsz", és én. Doktort nem láttam.…

Holnap a helyi kórház vár szretettel egy ellenõrzésre. A lábamat nézegetik meg. Vizsgálják, hogy a javulás csak látszólagos vagy tényleges. Mert látszólag minden a legnagyobb rendben van, de a legutóbbi mintavételnél találtak valamit. Most tudom meg, hogy aranyat, vagy egyebet.…