Vénember

Ma valóban okosabb lettem. Mégpedig azzal a tudással, hogy nem lehet mindent tudni. Méghozzá pont azt nem lehet tudni amire olyan kíváncsi vagyok. Szóval nagyon kedvesen mosolyogva eltöltöttük a délután felét hármasban. Két aranyos "nörsz", és én. Doktort nem láttam. Már csak zért sem, mert itt a nõvérkék végzik a szakmunkát, a doktor meg vagy Belfastban, vagy Londonderryben ül, és irányítja õket. Emiatt tartott a dolog olyan sokáig. De nem volt hiábavaló a várakozás, mert ezalatt legalább pletykáztunk, recepteket cseréltünk, és általában nagyon jól éreztük magunkat. Mégis csak okosodtam na! Az sem volt utolsó, hogy az egyik nõvérke ragaszkodott a "Sean Connery" megszólításhoz. Egye fene, nem bántam. Jót nevettünk. Ezt a nevet ezelõtt csak egyvalaki akasztotta rám. Annak akkor nagyon örültem...