Keresem mindenhol. Tudom, hogy itt kell lennie valahol. Egy hõmérõ nem veszhet el csak úgy magától. Fiókok... Nincs. Hová tettem legutóbb? Itt most semmi nincs a helyén. Ugyanis semminek nincsen helye. Rend van látszólag, de ez a rend nem használható. Itt most a látszat uralkodik a logika fölött.

Hopp! Megvan! A szekrénybe tettem egy szatyorba, mindenféle "kütyüvel" együtt. Örömmel konstatálom a tényt: megvan amit kerestem. Ez nem semmi ebben a melegben. Meleg? Nézem a frissen felfedezett hõmérõmet: HARMINCHÉT fok árnyékban!

Mit árnyékban? Szekrényben...

u.i. Halkan jegyzem meg, hogy a kép csak illusztráció. Egyben a vágyak kifejezésrejuttatásának hû eszköze...