Kinyitod a konyha beépített szekrényét amit a nemlétezõ kamra helyett használsz élelmiszerek tárolására. Körülnézel a polcon, és ott rögtön a szerszámosládika mellett megakad a szemed egy dobozon. Késõbb a kezed is. S ha már fogod, olvasod a címkérõl: " Húsgombócok paradicsomos mártásban" Gyártja a XY konzervüzem szegedi gyára.
A felsõ fiókból elõveszed a konzervnyitót. Közben kiaraszolsz az elõszobába egy rövid idõre, mert egyik leszármazottad be akar tárni egy pohár vízre... Ezután kinyitod a dobozt, s a tartalmát egy mikrós edénybe kaparod. majd megmikrózod. (Ne félj, nem marad benne a sugár!!!) Mivel a szobában éppen más program zajlik a gyermeked jóvoltából leginkább, így megállsz a sarokban, a szárítóról leveszel egy kanalat, és jóétvággyal bekanalazod a vacsorát.
Mindezt EGY helyben állva az elejétõl a végéig. Közben már észre sem veszed a szomszédok zsivaját. Egyik az asszonynak kiabál, hogy " Mit fõzöl anya???" - "Én semmit. Biztos valamelyik gazdag szomszéd."
Másik a TV-t hallgatja ezerrel. Éppen a Rex felügyelõ megy. Egyel feljebb meg a Doktorhaus. A lift így estefelé csúcsformában van, Folyamatosan zakatol, megáll, zörög, zakatol, megáll, Közben néhány ajtó csapódik, valaki lefelé szalad a lépcsõházban, (persze fapapucsban!) mert nincs türelme a liftet megvárni. Lépései még sokáig visszhangzanak füledben.
Lassan elfogy a vacsorád. Egyet sem kell lépned a mosogatóig. (Ez ám az összkomfort!) Közben azon töröd a fejed, hogy holnap mit vegyél a Centerben az elfogyott konzerv helyett. És hogy egyet, vagy kettõt. Mert többnek helye itt nincs. Elõbb el kell fogynia annak a négy tõtöttkáposztának amit leértékeléskor vettél akcióban.
Valami nyomja a derekad. Odanyúlsz, s hát a konzervnyitó az, amit az elõbb valahogy lesodortál a radiátorról amikor ki akartál nézni az ablakon lakoma közben...
De a kilátás szép!
Legalábbis megfizethetetlen...
