Amikor egy gyerek megkapja az elsõ legóját akkor nagyon-nagyon boldog lesz attól. Amikor a negyediket kapja, azt már természetesnek veszi, és szinte el is várja. Neki az jár! Amikor a hatodikat kapja kifejezetten únja már, csak nem mer szólni a felnõtteknek. Fél, hogy nem kap mást, pedig kapni olyan jó! A hetedikrõl már szólni sem érdemes...
Amikor egy ember megházasodik úgy érzi, hogy õ a világ legboldogabb embere. Amikor válik, akkor úgyszintén. Amikor harmadszor nõsül, már rutinos. Negyedszer megszokásból. De mire számít az a szerecsétlen aki kilencedszer nõsül?
Ápolásra?
