Nagyon igyekszem. Bizony! Nagyon szeretném megérteni, hogy mi a jó a kukorica, búza, zab stb. pelyhek reggeliként való fogyasztásában. Most nekem senki ne jöjjön a tudományos magyarázattal, miszerint a rost, és egyéb hasznosanyagtartalma miatt milyen egészséges az, és ráadásul finom!

Mert lehet, hogy egészséges (beteg meg én vagyok) de hogy mi a finom, az nagyon szubjektív fogalom. Sokszor megpróbáltam. Igen! Teleöntöttem a tálkámat, és öntöttem rá mindenfélét amit a hozzáértõk javasoltak. Tejet, kefirt, joghurtot, még meg is cukroztam (kárvolt elrontani a cukrot) de ahogy belenéztem a tálkába, elment az étvágyam. Olyan a látvány, mint ha már egyszer megette volna valaki... Minden erõmet összeszedve meg is kóstoltam ezeket az izéket, de nekem mindig undorító. Miért lötyög az a hideg tej a sok malaceledel alatt? Ez a kérdés motoszkált a fejemben mindvégig amíg el nem fogyott nagy nehezen. Mindig megfogadtam, hogy többé soha, de nem lehet ilyen fogadalmat betartani, mert ha az ember elé leteszik, néha van az a helyzet, hogy nem mondhatja, hogy ezt én nem. És akkor jön a nyammogás. S miközben a számban tologatom a nyelvemmel az izét jobbra-balra, a tej ki-kicsordul, ettõl még kellemetlenebbé válik az egész undorító jelenet. Persze a gondolataim egy jó szalonnás, hagymás, kolbászos rántotta körül járnak, s ahhoz érdekes módon nagyon is illik nekem egy jó bögre hideg tej!

Itt külhonban meg eleve nagy a kultusza ennek a reggeli mutymuty nyeldeklésnek. Nagy tálakba öntik a dobozból a mindenféle finom, egészséges izét, rá a tejet, az megemeli az egészet, és mint úszó sziget ellenáll minden kanálcsapásnak. Nem akarom részletezni a végeredményt. Mindenesetre tiszteletben kell tartanom, hogy itt ezt szeretik. Jó nekik.

Én maradok inkább a sonkánál. Az is egészséges. Nincs eltörve a lába, nincs tüdõgyuszija stb.

Bran flakes?

Nekik legyen mondva! Én mindenesetre nagyon igyekszem...